Az oxidációs stressz és az antioxidánsok hatása

Az orvostudományban a két legnagyobb egészségügyi probléma a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek befolyásolása. A fejlett országokban a lakosság mintegy fele szív- és érrendszeri, s mintegy egynegyede daganatos betegségekben hal meg.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépést jelentett, hogy jól feltérképezték, majd országos egészségügyi programokkal befolyásolták a szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító tényezőket, az ún. rizikófaktorokat, melyek közül a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség játszik kiemelt szerepet. Úgy gondolták, hogy a daganatos betegségek keletkezésében ezeknek is fontos szerepe van, így befolyásolásuk mindkét betegségcsoportra kedvezően fog hatni. Sajnos azonban ez csak a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozóan bizonyosodott be.

Először az Egyesült Államokban, Finnországban, majd a nyugat-európai országokban a rizikófaktorok befolyásolása révén jelentősen - az USA-ban 35 %-kal - csökkent pl. a szívinfarktus-halálozás egy 20 éves időszak alatt. Ugyanakkor a daganatos betegségek megjelenési gyakorisága alig változott. Feltehetően utóbbiban nem ezek a klasszikus rizikófaktorok, hanem egyes feltevések szerint az esetek 30-40 %-ában táplálkozási tényezők játszanak szerepet. Mindenesetre tehát környezeti tényezőkről van szó, amelyeket ha jobban ismernénk, eredményesebben is tudnánk a következményeiket kivédeni.

Oxidációs stressz, antioxidánsok

Mind több adat gyűlt össze arra vonatkozóan is, hogy mi játszódik le a szervezetben molekuláris szinten. Ezen folyamatok közül kiemelhető az ún. oxidációs stressz. A szervezetbe jutó oxigénmolekulák a sejtjeinkkel reakcióba lépnek. Ez energiatermelődéssel jár, és a folyamat melléktermékeként nagy reakcióképességű molekulák, ún. szabad gyökök képződnek. Ezekre jellemző, hogy külső pályájukon párosítatlan elektron kering. A hiányzó elektron pótlása a nagy fontosságú molekulák destrukciójával, pontosabban oxidációjával járhat. Ezt a káros folyamatot oxidációs stressznek nevezzük.

Az oxidációs stressz kifejezést 15-16 éve fogalmazta meg Sies, és az "Oxidációs stressz" című könyvében 1991-ben vezette be az orvosi irodalomba. Könyvében úgy definiálja az oxidációs stresszt, mint a szervezetben zajló oxidációs folyamatok és az ezek megakadályozását végző ún. antioxidánsok közötti egyensúlynak az előbbiek javára történő felborulása. Az oxigén aktív formái részben maguk a - párosítatlan extra elektronokkal rendelkező - szabad gyökök, illetve azok a molekulák, amelyek ilyen szabad gyökök képzésére képesek.

Ezek a szabad gyökök és az ún. prooxidáns molekulák, a szervezet, a sejt szinte összes molekuláját károsíthatják, pl. a fehérjéket, a lipideket, a DNS-t, a géneket is. Kétségtelen az is, hogy ha kevesebb lebontásra szoruló táplálék kerül a szervezetbe, akkor a csökkenő lebontással csökken a keletkező szabad gyökök mennyisége is. Vannak adatok arra vonatkozóan, hogy alacsonyabb táplálékbevitel (1500 kcal/nap) hatására is ez következik be: jó az Okinava-szigeti japánok példája, (ők hosszabb életkort élnek meg, egészségesebb náluk az élet). Szabad gyökök többféle külső hatásra keletkezhetnek, a környezetszennyezés, a táplálkozási szokásaink, az élvezeti szerek, a sugárhatások hozzájárulhatnak elszaporodásukhoz, ezáltal különböző betegségek keletkezéséhez. Elsősorban valószínűsíthető ez a daganatos folyamatokra, de különböző érrendszeri megbetegedésekre, az Alzheimer-kórra, a Parkinson-kórra, a reumatoid arthritisre, de az öregedésre is. Az antioxidánsokkal kapcsolatos kutatásokra külföldön és Magyarországon is egyre nagyobb súlyt helyez az orvostudomány. A Magyar Szabadgyök Kutató Társaság már a negyedik kongresszusán foglalkozott a témával.

A szervezet védekezik

Szerencsére van a szervezetben egy védekező mechanizmus olyan anyagok révén, melyek antioxidáns-hatással rendelkeznek. Ha ezek mennyisége elegendő, akkor képesek kivédeni a szabad gyökök káros hatásait. Ilyen antioxidáns anyagokat elsősorban a táplálkozás útján juttatjuk a szervezetbe. Ezek bevitele elsősorban természetes formájukban ajánlatos, bár mesterséges antioxidánsok gyárilag is előállíthatók. A természetes antioxidánsok főleg a következők: E-vitamin, C-vitamin, cink és magnézium. Az E-vitamin főleg növényi olajokban, búzacsírában, tojássárgájában, margarinban, hüvelyes zöldségekben, a C-vitamin a paprikában, citrusfélékben, káposztában fordul elő. Cinket elsősorban a húsok, belsőségek, tengeri ételek tartalmaznak.  A vadhúsok és halak fogyasztása magas szeléntartalmuk miatt javallott, a magnézium pedig gabona, dió és mogyorófélék fontos ásványi anyaga. A mesterséges antioxidánsokat különböző tabletták, kapszulák, táplálékkiegészítők formájában forgalmazzák.

Vizsgálatok bizonyították, hogy a mediterrán étrend a szokványos nyugati diétához képest többszörösen csökkenti az újonnan fellépő infarktusok számát. Amerikában egy 118 000 ápolónő táplálkozási szokásait felmérő (Nurses Health Study) kutatás alapján készült tanulmány bizonyította, hogy akik magas antioxidáns-tartalmú tápanyagokat fogyasztottak, azok között ritkább a daganatos, szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Ezután logikusnak tűnik, hogy az antioxidánsok tablettában történő bevitele esetén hasonló eredmény várható. Ez azonban jelenleg nem bizonyítható, sőt pl. az E-vitamint, vagy bétakarotint szedők között bizonyos daganatos betegségek száma nem csökkent, hanem pl. bétakarotin mellett a tüdődaganatok száma még nőtt is. Így továbbra is inkább a magas antioxidánstartalmú ételek fogyasztását szorgalmazzák a szakértők. Ezek közül is kiemelhető a brokkoli, a káposzta,  a vörösbor, az áfonya, a citromfű, a spenót, az olívaolaj, a tökmagolaj, a homoktövis, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a paradicsom, a fekete ribiszke, a narancs és nem utolsó sorban a zöld és vörös teák.

Teázzunk!

Az orvosi irodalomban számos pozitív eredményről számoltak be a zöld, illetve a vörös teával, illetve általában a teafogyasztással kapcsolatban. Egy másik amerikai vizsgálat szerint a napi négy csésze teát elfogyasztók között a szív- és érrendszeri megbetegedések száma szignifikánsan alacsonyabb volt a nem teázókkal szemben. Más vizsgálatban a koleszterinszint csökkenéséről is beszámoltak a zöldtea hatására.  Egy 12 országból származó adatokat elemző tanulmány szerint a teafogyasztás komoly szerepet játszik a vastagbél- és végbéldaganatok kialakulásának megelőzésében. Egészségügyi szempontból a teákban a legfontosabb az antioxidáns polifenoltartalom (1 liter tea átlagosan 0,9 gr polifenolt tartalmaz). Két nagy nemzetközi kongresszuson is bemutattak olyan tanulmányokat, amelyek szerint a teában lévő antioxidánsoknak rákmegelőző hatása szignifikánsan hatásosabb, mint ami a gyümölcsökben és zöldségekben kimutatható. Egy pohár teában található antioxidánsok mennyisége jelentősen felülmúlja egy alma antioxidáns tartalmát.

A teafogyasztásban korábban a szezonalítás dominált, de mióta hűtött formában is elterjedt, ezért egész évben számolhatunk a kedvező hatásával azok között, akik legalább napi egy csésze teát fogyasztanak. A Kínából származó oolong tea a zöldtea antioxidáns tartalmát is felülmúlja, mintegy 40 %-kal több gyökfogó anyagot tartalmaz. Az Afrikából származó rooibos (vörös fokföldi rekettye) tea a legmagasabb antioxidánstartalmú tea, melyről az élettani öregedést lassító tulajdonságokat is feltételeznek és többek között allergiás tünetek kezelésre is használják.

A polifenolokat, flavoidokat tartalmazó élelmiszerek tudatos többletfogyasztása orvosilag is megalapozott és indokolt, ugyanakkor biztonságos, mellékhatásuk nem várható.

Dr. Pados Gyula, c. egyetemi docens, kandidátus, A Táplálkozási Fórum Elnöke

------------------------------------------------------------------------------------------------

A szennyezett levegő rákkeltőbb, mint a passzív dohányzás

Szmogos időben mindenképpen korlátozni kell a szabad levegőn tartózkodást - tanácsolja Mucsi János gödöllői tüdőgyógyász. Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az jelenti, hogy a levegőben lévő szálló por mélyen elraktározódhat a tüdőben.

Mucsi János elmondta, hogy a fűtési szezonban, ha a légáramlatok és a légköri viszonyok is olyanok, a szálló por magas koncentrációja veszélyes lehet az egészségre. Különösen sok port bocsátanak ki a régi dízel autók, melyek még nincsenek megfelelő szűrőberendezésekkel felszerelve. Az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége a szabadtéri szennyezett levegőt már a passzív dohányzásnál is jelentősebb környezeti rákkeltő tényezőként tartja nyilván.

A káros anyagok ellen nehéz védekezni, hiszen a szabad levegőre a mindennapokban mindenképp ki kell mennünk, de Mucsi János azt javasolja, beltérben alkalmazzunk légszűrő berendezéseket. Ha a levegőben a káros anyagok koncentrációja nagyon magas, mindenképpen korlátoznunk kell a szabad levegőn tartózkodást. Hozzátette, a legjobban maszkokkal tudunk védekezni a szálló por ellen, de ezek nagyon zavarják az embert a mindennapi tevékenységek közben. Az életminőség javulása együtt jár a levegő minőségének romlásával, tisztább levegőt csak a civilizációtól távol találhatunk.

Oldal: Egészség
FLAVON MAX KISPESTI FOGYASZTÓI KLUB - © 2008 - 2024 - baumflavon.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat